Művészeti irányzatok a plakátkészítésben
A művészeknek minden korban igényük volt a tudásuk rögzítésére, majd sokszorosítására. A sokszorosító grafikai nyomtatás mielőtt önálló művészeti ággá válhatott volna, már jelen volt az emberek otthonában, morális és esztétikai funkciót betöltve. Mindezt egyre megfizethetőbb áron. Nem csak egyéni és esztétikai igényeket szolgált ki, hanem egyre inkább a könyv nyomtatás, a vallás, a politika, a propaganda és a profit szószólójává is vállt. A plakátokon tetten érhetőek a divatok és stílusok változásai, a nagy fordulópontok a történelemben.
Művészeti irányzatok és híres plakátok
A plakát az újabb sokszorosító grafikai eljárások megalkotásával robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Korábban a fametszet, rézkarc, rézmetszet neves képviselői leginkább egyéni alkotások létrehozására használták a nyomtatást. A technika forradalmával a litográfia vált a plakát készítés művészi eszközévé. Gyökeres változás történt az európai plakátművészetben XIX. század második felében, amikor Japán megnyitotta kikötőit a kereskedelem számára. A különleges Japán árukat, fametszéssel nyomtatott, igényes plakátszerű nyomtatványokba csomagolták. Ezek a formai elemek óriási hatást gyakoroltak a XIX. század művészi életére.
Az újszerű képkivágás, stilizálás, a vonal dekoratív megjelenése, az erőteljes kontúrok, a kevés színnel megfogalmazott kompozíciók tökéletesen felhasználhatók voltak egy hatásos stílusú plakát megjelenítéséhez. Az újonnan megismert műfaj szerencsésen találkozott Európában az új, könnyen és gyorsan sokszorosítható technikával, a litográfiával. Ez a nyomtatási technika volt a kulcsa a plakátművészetnek.
Szecesszió
Az első vérbeli plakátművész, a színes plakát atyja Jules Chéret (1836-1932) volt. 1860-tól készítette plakátjait. Forradalmasította a színes litográfiát a kromolitográfiát, mely 20-30 év alatt terjedt el Európában és nagyban segítette a plakát készítést. Megalakult a Nabis művészcsoport, erőteljesen megfogalmazott figurákkal, merész kompozíciójú, posztimpresszionista, a szecesszióhoz közelítő plakátokat alkottak. Angliában a szecesszió megjelenését mozdította elő a preraffaeliták mozgalma, William Morris, Dante Gabriel Rossetti, Edward Burne-Jones művészetével. Franciaországban Eugéne Grasett az egyik úttörője a szecessziós plakátművészetnek, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Toulouse-Lautrec és Alfons Mucha.
Henri de Toulouse-Lautrec a XIX. század végének legjelentősebb plakátművésze. Lautrec plakátjain kevés a szöveges rész, a lényegre szorítkozik, a felületet tudatosan síkban tartotta, került minden felesleges részletet. Sok plakátján a használt technika a takaróelőhívó eljárás volt. Modern korunkban szinte felfoghatatlan, hogy mekkora lázba hozta a párizsi társadalmat Lautrec 1891-ben megjelent Moulin Rouge-plakátja, vagy Mucha Gismonda-plakátja.
Korai modernizmus
Idővel az Art Nouveau a sok utánzás és ismétlés révén elvesztette a dinamizmusát. Lautrec halála után Mucha és Cheret elhagyta a poszter művészetet és a festészet felé fordult. Egy fiatal olasz karikaturista töltötte ki a helyüket, Leonetto Cappiello. Cappiello lett a modern reklám apja, plakátjain gyakran használt humoros vagy bizarr képi elemeket, hogy lefoglalja a néző képzeletét.
A stílus átalakul, felhagynak a görbületi díszítésekkel, az irány a funkción alapuló egyenes geometriai szerkezet lett. A minimalizált naturalizmus, a sík alakzatok volt a következő lépés az absztrakt, modern vizuális nyelv megteremtése felé.
I. világháború és a bolsevik forradalom
A háborúban a poszter készítés leginkább a propaganda eszköze volt, és az eddigi legnagyobb reklámkampányhoz vezetett. Céljai a pénzszerzés, a katonák toborzása, az önkéntesek ösztönzése, a termelékenység növelése és az ellenség felbőszítése volt. A modern Madison Avenue technikákat felhasználva Amerika 2500 posztert és 20 millió plakátot állított elő kevesebb, mint két év alatt. Mindez hatással volt a bolsevik hatalomra, az amerikai plakátok tanulságait figyelembe véve hatalmas poszter készítésbe fogtak. Lenin és követői lettek a modern propaganda úttörő mesterei, a plakát vált a hideg háború egyik fegyverévé.
Hazánkban is nagy méretben és példányszámban kerültek nyomtatásra a plakátok. Megszületett a két leghíresebb propaganda plakát. Berényi Róbert, Fegyverbe! Fegyverbe! című munkája és Uitz Béla, Vörös katonák előre! Plakátja.
Art deco és a modernizmus
Az I. világháború után a plakát művészetre a modern művészeti mozgalmak voltak nagy hatással, a Kubizmus, futurizmus, expresszionizmus és a dadaizmus. Elindultak az első illusztrációs grafikai kurzusok. A művészeti irány változásaira reagálva a Szovjetunióban konstruktivista művészet jött létre, hogy segítse a forradalmi, technológiai társadalmat. Az átlós kompozíció, fotómontázs, a visszafogott színek voltak a kor posztereinek jellemvonásai. El Lissitsky, Rodchenko, Klutsis és a Stenberg testvérek jelentős hatást gyakoroltak a nyugati plakát tervezésre, elsősorban a Bauhausra. A húszas évek közepéig ezeket a sokszor eltérő modernista megközelítéseket egy nagy nemzetközi dekoratív mozgalom fogja össze, az Art Deco. Az életstílus, az erő, a sebesség lett az elődleges téma. Az alakzatokat leegyszerűsítették, az ívelt betűtípusokat a szögletesek váltották fel.
Magyarországon Bottlik József volt az Art deco egyik kiemelkedő képviselője. A munkákat a funkcionalizmus jellemezte, a plakátok könnyen értelmezhetőek, a szöveg könnyen olvasható, a formák pedig minimalisztikusak és gondosan felépítettek voltak. Az Orion és Tungsram cégeknek is készített híres plakátokat.
A II. világháború és a köves litográfia vége
A poszter ismét nagy kommunikációs szerepet töltött be a II. világháborúban, ekkor már a legtöbb plakátot ofszet nyomtatással készítették. A hatalom pontos utasításokat fogalmazott meg a plakátkészítéssel kapcsolatban.
A világméretű háború megkövetelte a propaganda kiszélesítését is, ezt a mondanivaló leegyszerűsítésével és a szélesebb tömegekhez való eljuttatásával kivitelezték. A plakátok nagy hatást tudtak gyakorolni a katonákra és a civilekre egyaránt. A háborús propaganda hazafiságra buzdít, felemeli az egyik oldal erkölcsi fölényét és bemutatja a másik oldal, az ellenség rémtetteit. Mindez nagy hatást gyakorol a tömegekre. A „This is The Enemy” egy plakát sorozat része, amely a nácikat és a japánokat állította a szörnyeteg szerepébe.
Egy másik híres plakát a „We Can Do It”, melyen Rosie alakja tűnik fel. Mivel a férfiak nagy része harcolni ment, a hölgyeknek sok olyan munkakörben kellett dolgozniuk, ami eredetileg férfiszakma volt. Így a nehéziparban, hadi üzemekben a nők átvették a férfiak szerepét. A plakát az amerikai nőket buzdította, hogy vegyenek részt a nehéziparban – úgy, mint Rosie, aki szegecselőként dolgozott.
Plakátkészítés régen és ma
Korunkban megváltozott a plakát készítés. Megváltozott a módszer, régebben egy művész egyeztetett a megrendelővel, hogy mit üzenjen a plakát, majd alkotott, kitalált valamit művészként, ami festészeti remeknek számított. Ellenben korunk marketinges szakembereivel. Ma úgy készül egy plakát, hogy összeül 20 ember és kitalál egy koncepciót, egy reklám kampányt. Ennek egy részét odaadják egy grafikusnak, pontos instrukciókkal, színvilággal, elképzeléssel. Amint elkészült, utána is számtalanszor átalakítják, módosítják azt. A mai világban nem adnak ekkora szabadságot egy ember kezébe.
A számítógép ami a modern ember előnye is a régi korokkal szemben, egyben hátránya is. A számítógépes grafika önmagában túl rideg, lélektelen, megfelelő arányban ötvöznünk kell azt valamely kézi grafikai eljárással, hogy a látvány harmóniába kerülhessen.