Így dolgoznak a nyomdák Budapesten

Nyomdák Budapesten és Magyarország más területein

A magyar könyvnyomtatás története valahol Mátyás király uralkodása idejére tehető. 1471-1472-től kezdődően folyamatosan jelentek meg magyar nyelvű könyvek, a legtöbb a külföldön tanuló magyar diákok közreműködésével. Erre az időszakra tehető az első hivatalos nyomdák megjelenése is, többek között a Confessionale-Officina. 1535-ben Brassóban Johannes Honterus alapított üzemet, előtte többek között a török hódoltság és a Mohácsi vész miatt bizonyítottan nem készült Magyarországon magyar nyelvű kiadvány.

Kolozsvár, Debrecen, Sárvár, Budapest: mikor alakultak az egyes magyar városokban nyomdák és kinek a nevéhez fűződik?

• Kolozsvár - Heltai Gáspár - 1550: Heltai halála után a család kezében marad a nyomda, először özvegye, majd fia veszi át az irányítást.
• Sárvár - Nádasdy Tamás - 1537: itt adták ki feltehetőleg az első magyar nyelvű könyvet 1541-ben, mely nem volt más, mint az Újtestamentum.
• Debrecen - Huszár Gál - 1561: a vándorprédikátornak ez már a harmadik alapított nyomdája volt, azonban az első Magyaróváron és Kassán kudarcba fulladt a katolikus egyház zaklatása miatt.
• Gyulafehérvár - Raphael Hoffhalter - 1563: az üzemet fiával Rudolffal alapította, aki később visszatért Debrecenbe, felvirágoztatva a helyi nyomdát. Ez az üzem jelenleg is működik, méghozzá Alföldi Nyomda Zrt. néven.
• Buda - Landerer János Sebestyén - 1724: Landerer később az 1770-es években nyomdát nyitott Pesten, Pozsonyban és Kassán is.

Virágzó nyomdák alakulása után hanyatlás

1945-re a magyarországi és budapesti nyomdák többsége nagyon rossz állapotba került. Ezt az állapotot próbálta helyreállítani a szocialista vezetés, az államosítás után számos korszerűsítés történt az iparágban, de még így sem érte el a nyugat-európai színvonalat. Az akkoriban használt nyomdagépek legfőbb jellemzője az elöregedés volt. A rendszerváltás következtében igazán magas tőkeáramlás indult, azonban így a magyar tulajdonú nyomdák nagy része külföldi kézbe került.

Az ezredforduló hozott igazán pozitív változásokat a nyomdaiparban: mind a szakemberek, mind a megrendelők számára rendelkezésre álltak már a jobbnál jobb technológiák.

Budapesti nyomdák napjainkban

A magyar fővárosban a nyomdákat a kedvező ár, valamint a gyors és pontos munkavégzés jellemzi, büszkén mondhatjuk, hogy a helyzet mára teljesen rendeződött, nyugati színvonalon dolgozhatnak munkatársaink és ezt a színvonalat várhatják el az ügyfelek is. A digitális nyomtatás és a grafikai tervezés is képzett szakemberek és modern technológiák által kerülnek megvalósításra nagyon rövid időn belül.

Nyomtatási technológiák

Lássuk, mivel találkozhat a megrendelő, ha hozzánk vagy a más budapesti nyomdához fordul segítségért. Elsőként máris vegyük sorra, milyen nyomtatási technológiák vannak jelenleg is használatban.

Ofszet nyomtatás

Nagy darabszám esetében az egyik legjobb megoldásnak bizonyul ez a fajta nyomtatás, hiszen költségtakarékos és jóval gyorsabb, mint a digitális nyomtatási formák. Ideális választás például szórólapok vagy névjegykártyák készítésére.

UV nyomtatás

Ebben az esetben a száradás nem "önmagától" a levegő által megy végbe, hanem UV fény segítségével. Így az anyag sokkal karcállóbb és merevebb réteget fog képezni a médiumon. A végeredmény UV- és vízálló lesz és ezzel együtt tartósabb is.

Vizes bázisú pigment nyomtatás beltérre

A pigmentek (amelyek a festékanyagba vannak keverve) gondoskodnak arról, hogy a festék a színezni kívánt anyagba szívódjon. A viszonylag rövid ideig tartó száradás alatt a víz elpárolog, a végeredmény pedig egy egyenletes felület lesz.

Szublimációs nyomtatás

Ezzel a technológiával készített felületek a hőkezelésnek köszönhetően lesznek még tartósabbak. A nyomtatás során végbemenő hő- vagy vegykezelésnek köszönhetően nem fog peregni, fakulni a festék.

LATEX nyomtatás

Ez a fajta nyomtatás sokkal kevésbé elterjedt, mint a többi, azonban rendelkezik azoknak csaknem minden jó tulajdonságával. A technológia környezetbarát, gyors a száradási ideje és készíthető vele UV- és karcálló felület is.

Szolvens technológiák kültérre

A legjelentősebb különbség a beltéri nyomtatáshoz képest, hogy kisebb színspektrumban dolgoznak, így nem lehet azt a magas minőségű végeredményt elérni vele.

Próbanyomtatás, hogy biztosan ne legyen a termék zsákbamacska

A tendencia az, hogy egyre kevesebben kérnek nyomtatást kisebb darabszámban. A nagy mennyiség azonban megköveteli, hogy próbanyomtatás készüljön, megelőzve a nagy számú hibás termék elkészítését. Sajnos a mai napig számos budapesti nyomda hagyja ki ez a lépést, mivel a folyamat nagyon költséges a kis darabszám miatt. Az eljárás neve régebben színes asztralonforgatás vagy Cromalin, míg napjainkban ezt Fuji proofként vagy digitális proofként emlegetik. A próbanyomattal a tulajdonában az ügyfél reklamálhat, amennyiben az elkészült végtermékek nem felelnek meg az elvárásnak, esetleg hibásak.

Törvényi szabályozások

Ahogyan minden más folyamatot, ezt is szükségessé vált szabályozni az idő múlásával, éppen ezért 1876-ban elkészül a Didot-Berthold féle pontrendszer. Ezt a tipográfiai mértékrendszert a mai napig számos helyen használják, többek között számítógépek esetében is találkozhatunk vele. Ezenkívül kialakulnak a szabványosított papírméretek is, amelyeknek aránya lehetővé teszi, hogy akárhányszor hajtunk ketté egy papírlapot, annak oldalarányai nem változnak.

Az előírás ezenkívül egységesíti még a nyomtatási eljárások elnevezéseit mégpedig a működési elvek és a nyomóformák alapján. A szabályozásban megjelenik még a nyomdai kézirat, amely vázlatokkal, utasitásokkal ellátott szövegeredetiként kezelt anyag.

A nyomtatás jelenlegi folyamata koránt sem lehetne ennyire hatékony, ha évszázadokkal ezelőtt úttörőink nem kísérleteznek és nem hoznak létre csodálatos új dolgokat. Legyen szó a nyomtatott anyagról, a technológiáról vagy akár magáról a festékről, elképesztő eredményeket figyelhetünk meg.